A pontyhorgászat rövid távon is tartogathat emlékezetes fogásokat. Juhász Gábor hótedrai beszámolójában a helyismeret, az időjáráshoz igazított időzítés és a csali felkínálása egyaránt fontos szerepet kapott. Az éjszaka két tőpontyot hozott: az első 11 kg-ot, a hajnali fogás 18,8 kg-ot nyomott.
Juhász Gábor beszámolója.
Egy éjszaka a Hótedra vadregényes vizén
Rövid, de annál ígéretesebb horgászatra érkeztem kedvenc vizemre, a Hótedrára, ahol saját stégem van. A régi Dráva-holtág bokros, bedőlt fás részei, kiterjedt nádasai és vízinövényekkel tarkított területei igazi vadvízi környezetet adnak. Itt minden megfogott halnak értéke van, és minden kapást meg kell becsülni.
Jól ismerem a pályát: kora tavasztól késő őszig sokat horgászom itt. A természetes vizek kiszámíthatatlanságát azonban a helyismeret sem szünteti meg. Vannak időszakok, amikor kedvezőbbnek érzem az esélyeket, és most egy ilyen alkalmat próbáltam kihasználni.
Az előrejelzés hidegfrontot, északi szelet, némi esőt és számomra kedvező légnyomást ígért. Ezen a hétvégén csak egyetlen éjszakát tudtam a vízparton tölteni, ezért különösen fontos volt az időzítés.
Csali és előke törpeharcsás vízre
A Hótedrán a törpeharcsák miatt az előke és a csali kiválasztása is komoly feladat. Az évek során több olyan megoldást kitapasztaltam, amely segített abban, hogy a felkínált csali a pontyok érkezéséig is megfelelő állapotban maradjon.
Általában merev előkékkel és zsugorfóliával védett bojlikkal horgászom az ilyen vizeken. Saját megfigyeléseim szerint a törpeharcsák aktivitása a víz melegedésével, nagyjából 10 °C környékétől erősödik fel igazán. Ilyenkor a keményre szárított, levédett bojlinak különösen nagy szerepe lehet, ha több órán át szeretném frissítés nélkül bent hagyni a szereléket.
Két terület, két eltérő csalikínálás
Az előttem lévő mederrészen nem éles törések, hanem különböző mélységű és iszaposságú foltok adták a különbséget. A túloldal felől fokozatosan mélyülő víz ezen a részen körülbelül 1–3 méter között változott. Csónakból helyeztem el a két dőlőbóját, hogy pontosan meg tudjam jelölni a kiszemelt helyeket.
D-rig és kikönnyített bojli a túloldali bokrok előtt
Az egyik szereléket a szemközti part zsombékos, bokros területének közelébe, nagyjából 60 méterre terveztem. Itt körülbelül 1,5 méter mély volt a víz, az aljzaton kevés iszappal és növényi törmelékkel.
D-rig előkén saját készítésű, 20 mm-es fűszeres bojlit kínáltam fel, amelyet egy 14 mm-es ananászos pop-uppal könnyítettem ki. Ez a csalikombináció korábban már bevált nekem ezen a vízen. Az etetést visszafogtam: egy maréknyi bojlit és körülbelül fél kilogramm főtt magmixet használtam, benne csemegekukoricával és chilis kendermaggal.
Combi rig és dupla bojli a mélyebb, iszaposabb részen
A másik szerelék a közelebbi, mélyebb és iszaposabb területre került. Itt Combi riget használtam, a hajszálelőkére pedig két 20 mm-es májas-tintahalas bojlit fűztem.
A környékét néhány szem bojlival szórtam meg, és pár lapátnyi magot is szétszórtam. A célom az volt, hogy az érkező halak minél tovább keresgéljenek az etetésen. A két bot tehát eltérő távolságban, különböző mederviszonyok között várta a kapást.
Éjszakai kapás: egy 11 kg-os tőponty
Mire mindennel végeztem, lassan rám esteledett. Feltámadt a szél, és cseperészni kezdett az eső. Behúztam a kis faház ajtaját, és a hálózsák melegében vártam az éjszaka eseményeit. Az ilyen, természetes táplálékban gazdag vízen idő kellhet ahhoz, hogy a pontyok megtalálják az etetést.
Az első kapás az éjszaka közepén ébresztett fel. A közelebbi, nagyjából 30 méterre bevetett, dupla bojlis szereléket húzta a hal. Mire a fejlámpámat feltettem és a bothoz értem, már több méternyi zsinórt lehúzott az orsóról.
Jó súlyt éreztem a túloldalon. Körülbelül tízperces, kemény fárasztás után sikerült megszákolnom a 11 kilogrammos tőpontyot. A fotózás és a mérlegelés után visszaengedtem, majd a szereléket ismét a kapás helyére juttattam.
Hajnalban megérkezett a 18,8 kg-os ponty
Néhány szem bojlit és egy lapát magmixet pótoltam, majd visszabújtam a hálózsákba. Bíztam benne, hogy a fárasztás nem riasztotta el végleg a halakat, és folytatódik a táplálkozás az etetésen.
Kora hajnalban újra megszólalt a kapásjelző. Ezúttal a távolabbi, sekélyebb vízből jött a kapás. A hal erőteljesebben és kitartóbban védekezett, mint az előző: a fárasztás 20–25 percen át tartott, mire végre a merítőbe került.
Már első pillantásra is 15 kg fölöttinek becsültem, de a mérleg még ennél is szebb eredményt mutatott: a ponty nettó tömege 18,8 kg volt. A 6-os horog alul, középen fogta a száját. Egy régi ismerőst tarthattam ismét a kezemben: ezt a halat korábban már többször megfogtam, most azonban a közelgő ívás előtt jóval nehezebbnek bizonyult.
A fotózás és a visszaengedés után már világosodott. A Hótedra víztükrét hajnali pára borította, én pedig pakolás közben azon gondolkodtam, mikor tudok legközelebb visszatérni.
Mit adott ez a rövid pontyhorgászat?
Számomra ez az éjszaka újra megmutatta, mennyit jelenthet a víz ismerete, a körülményekhez igazított időzítés és a csali átgondolt felkínálása. Két eltérő helyen, két különböző szerelékkel sikerült kapást elérnem, és mindkét ponty visszakerült a vízbe. Egyetlen éjszaka is tartogathat olyan élményeket, amelyekért érdemes újra és újra visszatérni.
A horgászat tervezéséhez ismerd meg a Hótedra horgásztó adottságait, és indulás előtt olvasd el az aktuális helyi horgászrendet.